A borkóstolás fázisai 10 pontban
1. Kitöltjük a bort a derekáig, a poharat megemelve és
megdöntve fehér háttér előtt vizsgáljuk a bort
2. Megforgatjuk a bort a pohárban: megfigyeljük a vizskozitást, vagyis a
koronát, mennyire mozgékony mennyire sűrű, milyen mély a színe.
3. A bort mesterséges, direkt fényben is megvizsgáljuk legalkalmasabb a
gyertyafény, így ellenőrizhetjük a tisztaságát
4. A bort ismét megforgatva a poharat az orrunhoz emeljük, aprókat
szippantva szagoljuk az italt, többször kisebb pihenőket beiktatva. Orrunkat
sose dugjuk a pohárba ne szagoljunk teljesen bele!
5. A szagolgatást többször megismételjük, hogy az illat alapján
kialakuljon az első benyomás, és övetkeztetni tudjunk az ízére. Az illat alapján
már egyfajta "ízelvárás" alakul ki a kóstolóban.
6. A boirt ismét megforgatjuk a pohárban, megkóstoljuk. A kortyba levegőt
szürcsölünk, amely "kinyitja" a bort és felszabadítja a rejtett aromáit
7. A bort a szánkban forgatjuk, "megrágjuk", mindenhova eljuttatjuk. Az
első korty tartogatja a legintenzívebb aromákat, ízeket, illatokat.
8. Az első benyomás megvan tehát. Az előző lépést ismételjük meg, hogy az
egyes összetevőket (sav-tannin-alkohol) külön-külön megvizsgálhassuk.
9. A kiemelt kortyot öpjük i. (természetesen a KBT köreiben ez a lépés
elmaradhat)
10. A következő kortynál a bort nyeljük le, majd a nyelvünkkel a
szájpasláson csettingetve a szánkon és az orrunkon egyszerre kilélegezve
vizsgáljuk meg a lecsengés hosszúságát
A bor minősítés ABC-je
A borbírák ún. pontozásos rendszerekkel, számokban fejezik ki a bor
minőségét, nagyságát. Nem titok, hogy rendkívül szubjektív tényezőről van szó.
Számos pontrendszer alakult ki az évek során, hiszen míg egy 19,02 pont a huszas
rendszerben nézve arany minősítés, addig 73 pont bronz körüli helyezésnek
felelhet meg a százas rendszerben. Borbirálatokon, borkalauzokban,
magazinokban azonban a következő pontozási rendszereket alkalmazzák:
A 20-as rendszernél a pontok a következőképpen oszlanak meg: megjelenés
(2), illat (6), íz (6), összeségében (6). Ennek alapján a következő díjak
kerülnek átadásra:
18.5 és a fölött: arany
17-18.4 pont között: ezüst
15.5-16.9 pont között: bronz.
Aki mondjuk 19.5 felett ér el, akár nagy aranyat is kaphat.A 100 pontos
rendszer - ahol 50-től kezdik a számozást, tehát az első 50 pont effektív
nem is létezik - érdekes amerikai találmány Robert Parker befolyásos
borszakértőtől. Ha 5 ember bírál, akkor a legmagasabbat és a legalacsonyabbat
kiveszik a bírálatból és a maradék 3-nak veszik a számtani átlagát. A bírálat a
borkóstolás alapja szerint történik, tehát látás-szaglás-ízlelés, s a pontok
természetesen nagyobb súlyozással kerülnek az értekelőlapra, mint a huszas
rendszerben.
Ezenkívül még lehet találkozni a büntetőpontozással, ahol a hibákat
keressük és azokat súlyozzuk 0-tól 10-ig, ha kell.
Számos további borbírálati rendszer létezik, így például a német
borminősítő intézet saját rendszere, amelyben minden lepalackozott német
bornak legalább a minimum pontszámot el kell érnie - ellenkező esetben nem
kerülhet forgalomba.
Ezek a pontozások minden bizonnyal megkönnyítik a borkedvelők, fogyasztók és a
bírák feladatát is, de el is kényelmesít. Fontosnak tartom, az egyéni vélemény
szavakban történő megfogalmazását és azok leírását, mivel még mindig a legszebb.
A bor művészet és tele van érzelmekkel, amelyeket inkább szavakban, mintsem
puszta számokban érdemes kifejezni, bemutatni és tiszteletben tartani.
Néhány megmaradt Borbemutatás:
2010.09.10
Siller borról általánosan:
A siller bor nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem
létezik ! A siller egy színtartományt jelent. Ezen a néven forgalmazott bor
egyszer jobb máskor rosszabb minőségű, árnyalata is változhat. Valójában a
siller bor szine rózsaszín! Több száz éves múltra tekint vissza, akkoriban
vegyes szüreteléssel szedték, egy puttonyba rakva a vörös és a fehér fürtöket
is. A mai bortörvény már tiltja ezt a megoldást, siller bor csakis kékszőlőből
készülhet, ezért ízében ma már nem találhatunk fehérbor zamatot. A mai
sillerborok szine már sötétebb. A siller bor magyar és német sajátosság.
Amióta külön telepítik a szőlőfajtákat, a siller bort a könnyedebb, illatos,
harapós savú, vörös nedűket adó fajtákból készítik, ilyen például a Kadarka,
Menoir, Pinot Noir és a Kékfrankos. A siller jellege a vörös- és a fehérbor közé
tehető hasonlóan a rosé borokhoz, ízében és illatában érződnek a vörösborra
jellemző jegyek, például az édes eper, a kökény illata vagy akár a fanyarkás
ribizlis, málnás ízvilág. Készítése hasonlít a vörösboréra, de az erjesztés
során nem várják meg, hogy a kékszőlő héjából teljesen kiázzanak a csersavak, az
ízek és a színek, hanem a borász ízlésének megfelelő pillanatban préselik ki,
amikor a bor színe még csak közelít a vörös felé. A hosszabb ideig, 36-48 óráig
tartó áztatás során több szín éa cserzőanyag oldódik ki a héjból és így
keletkezik a osénál kicsit nehezebb, fanyarabb kategória.
Wunderlich Siller 2008
A 2008-as év siller borának
színe ragyogó rubinpiros, dús glicerinessége testes bort ígér. Illatban ott
a korai érésű, cirmos héjú cseresznye édes frissessége, a málna, a ribizli
finom jegyei, csepp csipkebogyóval fűszerezve, felsejlik a fehér bors,
előrevetítve a 12,5 % VV alkoholtartalom adta kellemes tüzességet. A bor
száraz, az alkohol mégis kis édességérzetet kelt benne, ami jól illik finom
savaihoz. Inkább gyümölcsös, mint fűszeres, kerek, sőt kerekded, kellemes
lecsengéssel, a házasítás alkotórészeinek hibátlan harmóniájával."
alkoholtartalom: 13.50
Vol%
savtartalom: 5.60 g/l
extrakt tartalom: 24.11 g/l
érlelés: fémtartály
héjon áztatás: 36 óra
érlelés: reduktív
2010.10.15
Aranymetszés - Badacsonyi Olaszrizling (késői)
Aranymetszés: harmónia és terroir
Borcsaládunk nevét, az Aranymetszést, mint természeti törvényt és szerkesztési
elvet már a görög-római kultúrában ismerték és alkalmazták. A tökéletes
arányokat, átvitt értelemben a teljes harmóniát jelenti. A Késői Olaszrizlingnél
talán sikerült megközelítenünk ezt a harmóniát, megtalálni a legjobb arányokat
az illat és a testesség, a gyümölcsösség és az érettség, az alkohol és
savgerinc, a fajta és a terroir között. A késői szüretelés következtében
egyrészt a cukor, a sav, az ízek és illatok koncentrálódnak, másrészt a
novemberi hajnalok hidege különleges, csak ezen a hőmérsékleten kialakuló új
ízeket hoz létre. Az Olaszrizling a késői szüretelésű borok klasszikus
alapanyaga a Badacsonyi borvidéken. Bogyói jól tűrik a késő őszi időjárás
viszontagságait és a töppedést, nem utolsó sorban pedig a legérdekesebb
ízkombinációkat mindig az olaszrizling adja. A fajtára jellemző bonyolult
ízérzet, amelyben a keserű mandula a legkönnyebben felismerhető, érdekesen
párosul a jellegzetes, fanyar, badacsonyi minerális ízekkel, a maradék cukor
mézes édességével, késői szüretelésű borokra jellemző aszalt gyümölcsös
érzetekkel. Fogyasztását elsősorban édességekhez és zsíros, nehéz ételekhez 16
C-ra hűtve ajánlom.
Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16 Co
Alkoholtartalom: 11,5 %
Aranymetszés - Badacsonyi Szürkebarát (késői)
Aranymetszés - Harmónia és terroir!
A töppedt szőlőből készült
Badacsonyi Szürkebarát a klasszikusok klasszikusa, az utolsó száz év leghíresebb
badacsonyi fajtájának a legnemesebb, a borvidékre legjellemzőbb megvalósulása. A
szőlőt klasszikus, nagy minőséget adó területen, de egy vadonatúj módszerrel
termeltük. Ennek lényege, hogy a szőlő teljes érésében elvágjuk a szálvesszőket,
így megszűnik a kapcsolat a fürt és a gyökérzet között, tehát nincs lehetősége a
növénynek a tápanyagvisszaszívásra. Így a szőlő ízvilágában megmarad a teljes
érés időszakában, csak az ízek intenzitása fokozódik. Talán az új módszernek
köszönhető, hogy a bor rendkívüli módon fajtajelleges maradt, szemben a korábbi
késői szüretelésű borainkkal, amelyek jobban hasonlítottak egymásra, mint saját
normál érésű borfajtájukra. Színe szalmasárga, illata a rózsa, az őszibarack és
a szőlővirág üde elegye, íze hihetetlen friss és egyszerű, szőlőre és
sárgabaracklekvárra emlékeztet. Fogyasztását 16-18 oC-on olyan
ételkülönlegességekhez ajánlom, ahol az alapanyagok fűszerek nélküli, eredeti
ízei dominálnak.
span>Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16-18 Co
Alkoholtartalom: 12,5 %
2010.12.03
Cabernet saugvignonól általánosan:
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos,
cserzőanyagban gazdag. Alkoholtartama 11,5%. A jó évjáratok nagyon hosszú idő
alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, Szekszárdon 5-6 év. Az új
kishordós (barrique) érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az
érlelési időt is. Magarország legszebb cabernet sauvignon-jai a villányi és az
egri borvidéken készülnek.
Gasztronómiai vonatkozások: frissen sütött marhahúsokhoz,
vadpörkölthöz, gombás átelekhez, máj- és húspástétomokhoz, kemén és kékpenészes
sajthoz ajánlott.
Elterjedése Magyarországon: Villányi, Szekszárdi, Egri,
Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék.
Egri Cabernet sauvignon
Az eri borvidék vulkanikus eredetű ásványi anyagokban gazdag hőforrás közelében
termő kékszőlő fajtájának vörösbora. Illatában gyümölcsös és mandulára
emlékeztető jegyekkel rendelkezik. Mély rubinszínű bársonyos fűszeres zamatú,
mely kedvelt az igényes borfogyasztók körében. Hagyományos fakádas héjon
erjesztéssel készült, tölgyfahordós érlelést követően palackoztuk.
Fogyasztását 15-17°C-on ajánlom!
Lesz még több is.....
2011.11.18
Hadobás pince mátrai Kékfrankos 2009
Hadobás pince mátrai kékfrankos 750ml Illata fűszeres, virágillat mellett
cseresznye. Íz képe összetett aszatszilva, szilvalekvár, kökény, gránátalma,
mazsola is felfedezhető benne. Struktúrája jó, savai jól illeszkednek
fajtajellegéhez. Cserzőanyag tartalma kellemes, fejlődésben van. Színe mélyvörös
tónus, kékes széllel.
Kékfrankos
A kékfrankos szőlőfajta, amelyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban
közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek.
Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája.
( A tanninok, más néven csersavak vagy digalluszsavak keserű ízű, növényi eredetű
polifenolok, amik összekötik és kicsapják a fehérjéket.
Képlete: C14H10O9 + 2H2O.)
Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói
közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető
és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
A kékfrankos az 1990-es években még itthon lenézett szőlőfajta volt, amit sokan
szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége
egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy
a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak, és jó kékfrankost
csak nálunk csinálnak a világon[3]. A
kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek
is.
Likőrbor:
A likőrbor olyan bor, melynek alkoholtartalmát valamilyen égetett szesz hozzákeverésével
megnövelték. Nem összetévesztendő a borpárlattal, ami a bor lepárlásával készül. A
likőrboroknak több fajtája is kialakult, például a portói, sherry, Madeira, Marsala és a
vermut. Ha a párlatot azelőtt kevernék a borhoz, hogy az teljesen kiforrt, az alkohol
elpusztítja az élesztőgombákat és jelentős mennyiségű cukor marad a keverékben – ezt a
módszert avinálásnak nevezik. Ennek eredménye általában különösen édes és erős bor,
jellemzően 20% körüli alkoholtartalommal. A szárazabb likőrborok készítésénél megvárják,
míg a must majdnem, vagy egészen